IV. A rákosi plébánia története

Útmenti keresztek, szobrok

Rákos lakói mély vallásosságának egyik kifejező jele a sok kereszt és szent szobor, amiket az idők folyamán a szabadban állítottak. Habár ezek a háborús pusztításoknak, különösen pedig az időjárás viszontagságainak erősen ki voltak téve, mégis több századon át jónéhány megmaradt közülük. Ezek történetét a plébániai feljegyzésekből, valamint a nép száján élő hagyományok alapján próbáljuk összeállítani.
Sajnos a régi egyházlátogatások közül egyik sem, még a Keresztély Ágost bíboros által előírt legterjedelmesebb sem terjeszkedik ki az útmenti keresztekre. Csak az 1873. évi, Zalka püspök által előírt vizitáció vette fel ezt a kérdést a megválaszolandók közé.
Ebben a jegyzőkönyvben 7 külső szoborról tesznek említést. Ezek a következők: 1.) a balfi út mentén álló Hermann-féle kereszt, 2.) a Páduai Szent Antal szobor a Sopron-felé eső erdőben, 3.) Szent Sebestyén vértanú szobra a Kőhida-felé vezető úton, 4.) és 5.) a Szűz Mária és Nepomuki Szent János szobrai a templom két oldalán, 6.) a város kapuján kívüleső Szentháromság szobor. A három utóbbi igen rászorul a renoválásra. Végül a 7.) a Szent Oswald szobor a Sopron-felé vezető úton, ez azonban romokban hever.
Kezdjük talán a legutóbbival. Jelenleg a községben élő legöregebb emberek hallottak beszélni az Oswald szoborról, de hogy az hol állott, azt nem tudják. A vizitáció jegyzőkönyve a Sopronba menő erdei utat jelöli meg helyéül. Mivel Szent Oswald angol püspök itt nem volt ismeretes, feltételezhetjük, hogy egy kereszt állott valamikor az erdei úton, amelyet a XVI-XVII. században itt élt jómódú Oswald család emeltetett és az alapító nevével jelölték meg a keresztet.
A vizitáció nem sorol fel minden emlékkeresztet. Ha tehát a megtalálhatókat időrendbe akarjuk szedni, akkor a felsorolást Donatus-kereszttel folytatjuk. Ezen a néven tartanak számon ma is a régi lakosok egy 4 méter magas karcsú oszlopot, amely a Kovács köz egyik háza mögött, annak kertjében áll. Az oszlop felett egy kőkocka van, három oldalán vájt bemélyedés található, most mind a három fülke üres. Hogy mire szolgáltak, nem lehet tudni. Lehet, hogy virág, lehet hogy kis mécs elhelyezésére. Ezt a kockát koronázza egy ősi szobor, amely csizmás, bőrnadrágos, kezeit imára összetevő, bőrnadrágos férfit ábrázol, akinek haja a nyakába kunkorodik, s a válláról hosszú köpeny omlik a hátára. A lábai előtt rozskéve van felállítva. Az oszlopon felirat található, amelyet nagyrészben el lehet olvasni. Az első sorban csak betűk vehetők ki: S..H..O..A. und Maria Hasich … derzeit Letgler in Kroisbach dieses Kreiz machen lassen anno 1643. Szent Donát püspöknek a szomszédos községekben több helyen is állítottak szobrot és különösen a vetések és termések védelmét várták közbenjárásától.
A sorrendben következő az a Nepomuki Szent János szobor, amely a volt uradalmi magtár falában van fülkébe állítva. A feszületet tartó szent lábánál egy beteg fekszik. A felirat Szent János Titkos jelenésének több idézetét és az 1731-es évszámot viseli. Tehát Szent János szentté avatása után 3 évvel állították, talán a püspök rendelkezésére.
A falun kívül, a Balf felé vezető út mentén állították 1734-ben azt a kis kápolnát, amely ráccsal elzárt fülkében egy Szűz Mária szobrot foglalt magába. Ez a kis kápolna 6 méter magas, valószínüleg mesterséges dombon állott. Mikor az ún. Kisrákosi utca kiépült, 1936-ban egy Kamper nevű halász házhelyéhez a kis kápolna helyét is igényelte, amire az engedélyt úgy kapta meg, hogy néhány öllel a falu felé a kis kápolnát faragott kövekből újra felépíti és a régi helyett egy modern szobrot belé helyez. Az eredeti kápolna kőlapfeliratát az új kápolna homlokzatába erősítették. A felirat azonban nagyon kopott és eredetére vonatkozólag mindössze a Catharina név és az 1734-es évszám olvasható.
A törökök bécsi veresége után hálából minmdenfelé Szentháromság szobrokat állítottak. Ebből a mozgalomból Rákos is kivette részét. A szobor az akkori városka végén állott, a kapun kívül, ahol a fertői dűlőút mentén később a temető létesült. A jelenlegi szobornak csak a Szentháromságot ábrázoló feje a régi, az oszlopot a múlt század végén újította meg a bécsi Baugesellschaft itteni kőfaragó műhelye.
Régiségét tekintve a következő a Szent Antal szobor. Ez a Sopronba vezető erdei út mentén, nem messze a város határától áll és az 1832. évi kolera megszűnése emlékére állították. Wartha Józsefné 1903-ban renováltatta és 100 K alapítványt is tett karbantartására. Az újabb évtizedek szabadossága következtében mára csak kőtöredékek maradtak a szoborból.
Kisrákoson az említett kápolnácskán innen található egy neogótikus kereszt, amelyet Hermann Mihály állított 1873-ban. Fenntartására 100 ft alapítványt is tett, és ennek kamataiból 1900-ban a Bild kőfaragócég renoválta.
Míg a patak-menti Nepomuki Szent János szobor a Szentet mint betegek pártfogóját hirdeti, a hívek mint a szent gyónás titkát őrző vértanút akarták megtisztelni, amikor neki a templom oldalán a papi sírok előtt állítottak egy oszlopon álló szobrot. A szobor azonban idővel nagyon megrongálódott, azért 1886-ban megújították. A toszkán oszlopot, s valószínűleg a szobrot is, a Baugesellschaft kőfaragó műhelye állította helyre 164,82 ft-ért. A számlát Wurdits János mester írta alá. E szobor előtt tartották május 16-tól nyolc napon át a Szent János litániákat, ami után a szent ereklyével áldást kaptak a hívek, akik ilyenkor nemcsak a templomteret, hanem még az útvonalat is ellepték, egész a régi postaépületig.
E szobor megfelelőjeként a templom másik oldalán is állítottak szobrot Szűz Mária tiszteletére. A rongált szobrot ugyancsak a Baugesellschaft kőfaragóműhelye útján 1892-ben megújította Brock György edlitzi tanító, Anna nevű özvegye; lourdes-i Szűz Mária szobrot tétetve helyére, s annak rendbentartásához 100 ft-os alapítványt is létesített. A szobor mellé vadgesztenyefát ültettek és amikor a fa nagyra nőtt, egy, a templom tornyot kereső villám a fába vágott és az alatta álló szobrot darabokra törte. A szobrot többé nem újították meg, hanem vettek egy lourdes-i szobrot és azt a templom oldalbejárati előcsarnokában állították fel.
Végül van még egy Szent Sebestyén szobor, amelyet a Kőhida-felé vezető út mentén 1871-ben Vinczi Erzsébet állíttatott és fenntartására 100 ft-os alapot tett le. Azóta a Fő utca meghosszabbodott a kőfejtőig úgy, hogy ma a szobor a házsorban áll.
Szép szokás volt ezen kívül, hogy házépítések alkalmával a homlokzatfal fülkéjébe egy-egy szent szobrát helyezték és a házat így az illető szent oltalmába ajánlották. Ma is szép számmal találunk ilyen házakat.